24. Fejezet: Feldúlt érzelmek

 

Kimi szemszöge...

Elkerekedett szemekkel figyeltem Seungrit. A lélegzetem teljesen elállt, amikor megláttam, hogy örömöt okoz magának. Mozdulni sem tudtam, csak Őt figyeltem. Mikor észrevett, ő is betekintést nyert nagyra nyílt szemeimbe. Kihúzta kezét nadrágjából, majd lassan felállt ülő helyzetéből.

 - Kimi... – szólalt meg s időközben minél közelebb sétált felém.

Csakis szemeibe néztem, sehová máshová nem tudtam. Megártottak a nem rég látottak...

 - Nincs semmi baj. – minden szava után egy lépéssel jött közelebb hozzám.

 - Te... – jött ki ez az árva hang a torkomon.

 - Shh! – ujját a saját szájára helyezte. – Lehet, őrültséget fogok tenni... – Ekkor Seungri már előttem állt, mindkét kezét vállamra helyezte, majd közel hajolt hozzám. – Kellesz nekem! Most rögtön! – búgta fülembe.

Eme pillanatban olyan érzés vett hatalmába, amit már ezer éve nem éreztem. Úgy tűnik a múlt megismétli önmagát. Tehetetlennek éreztem magam, testem gyönge volt, így engedtem magam sodródni az árral. Seungri csípőmnél átkarolt, majd a  hátam közepétől egészen a tarkómig egy hosszú csíkot húzott mutatóujjával.

 - Nem kell félned. – Suttogott ismét a fülembe, s közben végignyalta fülcimpámat.

Felsóhajtottam az ismeretlen érzésre. Kezeivel tovább folytatta testem simogatását. Eleinte ruhán keresztül, majd az alatt folytatta útját. Megtalálta egyik érzékeny pontomat ami a lapockámnál volt. Amint végigsimított rajta, teljesen ellepett a libabőr. A látottakra halkan kuncogni kezdett.

 - Most pedig megcsókollak, úgy mint soha... – amint kimondta, még nem is volt időm reagálni rá. Megcsókolt, és a falnak nyomott.

Már régóta vártam erre a vad pillanatra. Amióta először csókolóztunk, Seungrit annál inkább magamnak akartam. És most itt vagyunk, a szobájában, csak ketten, és egymás társaságát élvezzük.

Egyre vadabbul csókolóztunk, többször még a falnak is nyomódtam, melyre párszor fel is szisszentem. Seungri teste teljesen nekem nyomódott, ezzel is elhárítva mozgásomat. Ha akartam volna, akkor sem tudtam volna szabadulni karjai közül.

Seungri szemszöge...

Teljesen kiéheztem, nem bírtam már tovább. Nem volt más választásom, megragadtam a kellő alkalmat. Gondolataim csakis a szexen jártak, és Kimin, hogy milyen lehet meztelenül alattam a nevemet nyögdécselve...

 - Uhh... – Nyomtam neki férfiasságomat, közben számmal végigcsókoltam nyakhajlatát. Kezeimmel lassan levettem felsőjét, hogy csodálhassam idomait.

 - Olyan gyönyörű vagy. – suttogtam már majdnem az ajkába. Ez idő alatt nem szakítottuk meg a szemkontaktust. – Sohase gondoltam volna, hogy ilyen szép fogdosni való melleid vannak. – kezeimet végighúztam a nyakán, egészen a mellkasáig.

Szabad kezemet hátához csúsztattam, majd egy halk kattogással kicsatoltam melltartóját. Kimi kipirult arccal levetette  magáról azt az egy ruhadarabot, és előttem állt szégyenlősen a földet szemlélve. Kihegyesedett bimbói már kérlelve hívtak engem. Ekkor alsó részem máris az égig tornyosult.

Kimi szemszöge...

Annyira zavarba ejtett Seungri viselkedése, hogy kezeimmel eltakarni készültem melleimet, de nem engedte. Lefogott, majd nyomta őket, és a továbbiakban már csakis a száját és a nyelvét használta ingerlésemre. Nyelvével végigcsúszott testem közepén, melleim környékén körkörös utat járt be egész addig, amíg a bimbómig el nem ért.

Nyelvével körbe-körbe, fel és le kezdte nyaldosni már kihegyesedett bimbómat, addig amíg elég keménynek nem érezte. Hamar áttért másik bimbómra is. Ott is ugyanezt tette, de még a végén bele is harapott érzékeny bőrfelületembe, melyre elég hangosan felsikítottam. Egy rövid ideig elengedett, mire csodálkozni kezdtem.

 - Vetkőzz le teljesen. Előttem. – Suttogta. Szeméből csakis a vágy sugárzott.

 - És veled mi lesz? – Kérdeztem vissza gondolkodás nélkül. Duzzogtam, hogy csak én vagyok fél pucér, ő meg teljesen felöltözött.

 - Szeretnéd ha levetkőznék? – Kérdésére számat rágcsálni kezdtem, majd bólintottam egyet. – Jól van. – Seungri vigyorogva nekilátott a vetkőzésnek.

Elállt a lélegzetem, és a vérem hevesen lüktetni kezdett a testemben, főleg odalent. Először felsőjével babrált egy ideig, majd hirtelenjébe levette azt. Egy szemhunyásnyi volt az egész és ismét előttem termett, de ekkor már félmeztelenül. Fél kezével megfogta arcomat, és egy újabb heves csókban forrtunk össze.

Kezeim elkalandoztak izmos mellkasán, majd lassan áttértek a hátára és a fenekére. Seungri közben szabad kezével nadrággombját akasztotta ki, cipzárját is lehúzta, majd a ruhadarab egy halk csapódással a földre került. 

Seungri szemszöge...

Úgy gondoltam, hogy ideje a komolyabb részre térnünk... Kezeim közé kaptam Kimit, majd nevetgélve az ágyam felé rohantunk. Finoman ráfektettem, majd követtem példáját. Teljes testemmel befedtem testét és folytattam melle markolászását és teste simogatását. Vállától az ujjpercéig, mellkasától egész a hasáig simítottam végig, nem egyszer és nem kétszer. Amint hasának aljára értem, levettem bugyiját, majd csodálkozva figyeltem magam elé, majd szemeibe pillantottam.

 - Te... gyantáztatod? – kérdeztem teljesen felizgulva. Kimi egy apróbbat bólintott, majd jobb kezével eltakarta szemeit szégyenérzetébe. – Ne legyél szégyenlős – Kuncogtam. –, szeretem, amikor valakinek csupasz. Teljesen... beindít. – nyögtem.

Kimi szemszöge...

Teljesen zavarba estem. Az agyam ködös volt, nem tudtam gondolkodni. Olyan furcsa érzésem támadt. Akartam, hogy megtörténjen, de nem is... Nem tudom mi üthetett belém.

Seungri ez idő alatt kezével nőiességemet vette kezelésbe. Mutató és hüvelykujjával masszírozni kezdte falamat, többször végigsimítva a külső részen is. Csiklóm izgatásába is belefogott, amire úgy éreztem, lábaimat muszáj összecsuknom. Az az érzés ami belém hatolt nem mondható csiklandósnak, de végigjárta egész testemet. Lábujjaim hideggé változtak és begörbültek. Seungri vigyorogva nézett rám, ahogy kéjesen nyögök, és kezeimmel az ágyhuzatot markolom.

 - El juttatlak a csúcsra, baby. – suttogta, leheletét éreztem nemi szervemnél.

Fejemet felemeltem és láttam, Seungri feje lábaim között tornyosul, és egyszer csak megnyalja csiklómat. Majd még egyszer, és még egyszer. Többször is felnyögtem, levető után kapkodtam. Elvesztettem az eszem, a gyomromban pedig pillangók egyre inkább repkednek. Párszor beszívta csiklómat, és nyelvével végighúzott egy csíkot belsőmbe. Ekkor éreztem, hogy hamarosan szétrobbanok belülről. Alig bírtam már, Seungri kezeivel combom belsejét is simogatta, melyre még erősebbé vállt az inger. Majd mikor hajszálnyira voltam az elélvezéstől, hirtelen megállt.

Lihegve nyitottam ki szemeimet, és szúrós tekintettel néztem reája. Láttam, hogy már felemelkezett lábaim közül, és leveti alsónadrágját, melyből férfiassága már messzebbről is merevnek látszott. Nagyot nyeltem, amikor fel húzta magára az óvszert...

Visszaemlékezés a pár évvel ezelőtt történtekre...

 - Kimi, kérlek maradj itt velem ma éjszakára. – ölelt át hátulról Jiyong. – A szüleiddel majd tárgyalok, csak maradj velem. Olyan magányos vagyok éjjelente. – Hajtotta le fejét vállgödrömbe.

 - Rendben, de csak most az egyszer. – Kuncogtam gonoszul, majd kibontakoztam karjai közül. – De semmi... – Nem is tudtam elmondani mondandómat, mert már Jiyong fenekemre csapott. – taperolás.

 - Jól van tudom. – Indult el a hűtőszekrény felé, kinyitotta, majd kivett belőle két sörös üveget. – Gondolom kérsz egy italt. Legalább lehűt minket ebbe a forróságba. – Jött felém, majd átadta a kezében tartott sörös dobozt.

 - Igazából nem szeretem a sört – mondtam, amikor elvenni készült, de tovább folytattam - de most az egyszer megiszom, mert kívánom a szeszes  italt. – vigyorogtam rá, mire visszavigyorgott rám.

Egy órával később...

 - Nem tudom, de te tényleg hiszel abban, hogy egy fiú és egy lány között lehet barátság? – csuklott fel Jiyong a mondatot kettőbe vágva. – Ez hülyeség, valamilyen érzése biztos alakul a két félben, ha nem is mindkettőben, akkor csak az egyikben egy rövid ideig.

 - Nah ne mondd! Nekem van egy olyan ismerősöm akivel soha, semmikor sem gondoltam azt, hogy lehetne több mint barátság. Ez egy élő példa... – mondtam kicsit lassan a pia hatása miatt.

 - És ki az? – kérdezett rá Jiyong.

 - Osztálytárs, egy bunkó osztálytárs. Miért, mit gondoltál?

 - Valamiért olyan érzésem támadt, hogy én lehetek az. – suttogta.

 - Igen te is az vagy. Egy nagyon... jó barát. – mutatóujjammal feléje mutattam.

 - Biztosan? – felhúzta fél száját egy mosolyra. – És nem lehetne egy kicsit több is?

 - Ez csakis tőled függ, de te úgyis más fajta lányokat szeretsz. Én ronda lehetek számodra. – Dőltem hanyatt a kanapén és a falat szemléltem, addig amíg Jiyong fölöttem nem termett.

 - Ez nem igaz. Én a te „fajta” lányokat szeretem. Már régóta be akartam ezt neked vallani. – Tette mindkét kezét fejem mellé.

Homályosan láttam arcát, úgy éreztem, hogy forog velem a világ. Becsuktam szemeimet, és próbáltam pihenni egy kicsit, de ekkor Jiyong ajkait éreztem ajkaimon. Első csókom volt... és mostmár az övé, nem kaphatom vissza.

Kipattantak szemeim a helyéről, majd az ő szemeit figyelték. Pupillája kitágult, lélegzése felgyorsult, teste pedig egyre forrósabbá változott. Nem tudtam mi következik, ezért magamban egy kicsit megijedtem. Jiyong ismét megcsókolt, és megfogta csuklómat, majd ujjait összefonta ujjaimmal. Testével rám nehezedett, de próbálta súlyát tompítani lábával.

Fejem kábult volt, így nem tudtam kezelni a helyzetet. Jiyong egyre inkább bepörgött, vetette le ruháimat, és az övéit is. Arra készült, hogy megtegye, amit ilyen fiatalon nem akartam, de szólalni sem tudtam heves csókjai miatt.

Egyik lábával két lábam közé csúszott, majd széthúzta őket. Csakis őt láttam, testem feléből semmit.

 - Jiyong... kérlek, hagyd abba. – suttogtam neki, mert hangosabban nem jött ki a hang a torkomon. – Nem akarom.

 - Nem lehet, hogy nem akarod... a tested elárul. A nedvességtől csillogsz. – Hajolt a fülemhez, majd belelihegett.

 - De mondom, ne...

 - Shh... – Tudom, hogy ez lenne az első, de ne félj, nem fog fájni. – Suttogta ajkaimba.

Olyan volt mintha nem is hallgatott volna rám, mintha nem is figyelt volna fel a nemrég elhangzott kérésemre. Meggondolatlan voltam, hogy belementem a játékába, most pedig nem enged szabadon. - Szeretkezzünk édesem...

 - Jiyong – húztam össze a lábamat, ahogy csak tudtam, de nem igazán engedte. - , ne akard, hogy valami csúnyát tegyek... Engedj el, és béke lesz közöttünk.

 - Miért futamodsz meg? Nem hiszem el – fogta meg jobb kezemmel az arcomat. - , miért ? – Karolt át, és próbált ölelgetni, hízelegni, de nem engedtem.

 - Hagyj békén, és engedj el! – Kiáltottam rá, és ahogy csak tudtam eltoltam magamtól. Csókkal próbálkozott, de ekkor kezem suhant egyet... Arcon csaptam.

Kikerekedett szemekkel néztünk egymásra. Jiyong lassan arcához nyúlt, én pedig kezemet visszahoztam magam elé. Könnybe lábadt szemekkel álltam fel a kanapéról, és a ruháim után kapkodtam.

 - Kimi... kérlek, ne haragudj! Nem akartalak megijeszteni.

 - Hagyj békén, elmegyek. – Indultam a fürdő felé felvenni a széjjeldobált ruháimat. – És többet nem is jövök vissza.

 - H-hogy, mi? – Rekedt be a hangja.

 - Jól hallottad, véget vetek az ismerettségünknek! – mondtam szigorú hangnemben, de szemeimből ekkor már a könny csordogált kifele. Nem akartam gyengének látszani, ezért a ruhákkal, amilyen gyorsan csak tudtam a fürdő felé vettem az irányt.

 - De... Kérlek, adj még egy esélyt... Én, nem akarlak elveszíteni Kimi! Érts meg!

 - Nem érdekel a nyavalygásod... – Kezemet számhoz tettem, hogy szipogásomat eltompítsam.

 - Ne tedd ezt velem. Megváltozom, ígérem. És többé nem iszok italt sem, csakis miattad...

 - Azt csinálsz amit akarsz. – Gyorsan felkaptam a ruhákat, majd kislisszoltam a fürdőszobából és a kijárat felé sétáltam. Felkaptam földről a magassarkú cipőmet, és amikor az ajtó kilincséhez akartam érni, Jiyong ismét átölelt hátulról.

 - Tudd, hogyha elmész, én még mindig szeretni foglak... – Suttogta fülembe, mire torkomban egy szoruló érzés keletkezett. Kibontakoztam karjai közül és semmitmondó arckifejezéssel feléje fordultam.

 - Itt befejeztük Kwon Ji Yong. Örültem, hogy megismerhettelek...

Ezzel a mondatommal kisétáltam a helyiségből, hátra sem nézve, magam után hagyva a múltat.

Jelen...

 - ÁLLJ! – Kiáltottam fel hangosan, mire Seungri megállt és pislogva tekintett reám.

 - Mi a baj, Kimi? – Komolyodott meg hirtelen.

 - Álljunk itt meg... kérlek.

TO BE CONTINUED...